Kész, vége, bezöldül Németország. A Flixbus amúgy is minden idők legnagyobb növekedését produkálja, de a nagynevű versenytársak maga alá vonása még erre is rátesz: előbb a nagytestvér MeinFernbus-t tüntette el a színről, aztán a viszonylag kicsi, de nemzetközileg is ismert Megabus-t, és most legnagyobb vetélytársát, a Postbus-t is, nem beszélve számos kisebb, nevesincs üzemeltetőről. A 2013-as piacnyitáskor alakult cégek gyakorlatilag mind beállnak a Flixbus zászlaja alá. 

Ezt azért kevesen gondolták, amikor Németország 70 évnyi tiltás után engedélyezte a belföldi távolsági buszközlekedést. Mindenki arra készült, hogy majd kis- és középvállalkozások apránként felcseperednek, megmérkőznek egymással, lesz egy színes kínálat. Nos, a piacnyitás utáni 4. évben gyakorlatilag túl vagyunk nem csak a dinamikus növekedésen, de már a konszolidáción is.

Úgy tűnik, a brendek csatáját azok nyerték, akiknek egy darab buszuk sincs, hanem ernyőszervezetként, afféle közlekedésszervezői, értékesítési és marketing feladatot ellátva vágtak neki a piacnyitásnak. De azok is jól jártak, akik beálltak az ernyő alá, mert nem kell bajlódniuk honlappal, értékesítéssel, dizájnnal, csak üzemeltetni kell a buszokat. Az utasok is egyelőre jól jártak, hiszen most már szinte egy felületen lehet minden buszjáratra jegyet váltani, de az nagy kérdés, hogy a németországi buszközlekedés 90%-ának egy kézbe kerülése után mennyire lesz árverseny.

A Postbus nagyon erősen növekedett az utóbbi hónapokban, próbált lépést tartani a Flixbus-szal. Különösen az éjszakai szegmensben terjeszkedett, de például kisbuszokkal is próbálkozott, hogy 130 km/h sebességgel is tudjon közlekedni. Most azonban a verseny helyett a kisebb kockázatú útra lép, és tulajdonképpen alvállalkozója lesz a Flixbus-nak, a Postbus brend pedig megszűnik, (egész pontosan november 1-től).

A nagyobbacska márkanevek közül Flixbus-ba integrálás terén már csak a DeinBus van hátra, mely vélhetően ugyanígy fog járni, mint a Postbus. Azonban a Deutsche Bahn buszos leányvállalata, a Berlin Linien Bus vélhetően - már csak brahiból is - kimarad, így egy szín biztos fennmarad Németországban a zöldön kívül.

Úgy tűnik idén nyáron is megállíthatatlan a nemzetközi buszjáratok fejlődése, elsősorban nyugatra és északra. Bővíti kínálatát a Polskibus, a LUX-Express, és a Flixbus is végre nem csak zöldre fest meglévő járatokat, hanem újat is indít.

Egy éve ilyenkor még alig volt közvetlen autóbuszjárat Budapestről Lengyelországba. A Eurolines ugyan - meglehetősen bonyolult menetrend szerint - majdnem minden nap eljárt Krakkóba, sőt, heti néhányszor Wroclaw-ba is eljutott, de Varsóba csak a vonat és a repülő volt a valódi opció.

Aztán tavaly augusztusban megjelent a LUX Express, és előbb egy, majd szeptembertől még egy pár, naponta közlekedő, Budapest-Krakkó-Varsó járatot indított be. Decembertől pedig megjelent a Polskibus is, szintén 2 pár Budapest-Krakkó-Varsó járattal.

Akkoriban azt gondoltuk, hogy ez a két cég jól elharcol majd egymással az utasokért, és előbb-utóbb az egyik ki fog dőlni, mert hogy annyi utas biztosan nincs, hogy napi 4 járatot meg lehessen tölteni.

Nos, nem tévedhettünk nagyobbat: nemhogy leépítés, hanem épp ellenkezőleg, járatsűrítés történt idén nyáron. A Polskibus a meglévőkön felül június 24-től beindított egy - szintén naponta közlekedő - Budapest-Krakkó-Wroclaw járatpárt. A Polskibus sajtóközleménye egyenesen úgy fogalmaz, hogy a budapesti vonaluk megnyitása elképesztő siker, és az utasforgalom messze meghaladta a várakozásaikat. Valószínűleg a LUX Express számításai is bejöttek, mert a cég augusztustól szintén betett még egy járatpárt. Így már csak ez a két újonc egy év alatt napi 6 pár járatpárt indított Krakkóba. Ehhez képest a Eurolines meg az Orangeways kínálata csak jelképes.

Árak tekintetében jelenleg szinte az összes szolgáltatónál megcsíphetőek 10 eurós, vagy 3 ezer forintos jegyek Krakkóba, ami nagyon baráti, és a forró nyári napokon úgyis észak felé célszerű venni az irányt. Minőség terén a legjobb szolgáltatást talán a LUX Express nyújtja, az ülések háttámlájába épített tabletekkel. Ráadásul ők most két napig további rendkívüli akciót hirdetnek: aug 3 és 7 között szeptemberi és októberi dátumokra féláron lehet foglalni.

Ennyit Lengyelországról, jöjjön a nyugati irány.

Nyugat felé az év nagy újdonsága a Flixbus magyarországi megjelenése. A Budapest-Bécs vonalon először a Blaguss járatai vették fel a dinamikus német strart-up cég színeit, azaz zöldültek be, júniustól pedig a Volánbusz járatai is átkerültek a Flixbus foglalási rendszerébe. Július 7-tól a Budapest-Zágráb járatok is bezödültek, és immár naponta közlekednek. Budapest és Bécs között azonban csak minimális menetrendi kínálatbővítés történt, a Flixbus csak a brendet hozta, és az emeltebb minőséget (pl. konnektorok az utastérben).

Augusztus 12-től azonban valóban új járatot indít a Flixbus Budapest és München között. A bevezető árak 10 ezer forint körül vannak egy útra, a menetidő kb. 9 óra.

Eddig Budapest és München között rendszeres autóbuszközlekedés csak éjszaka volt, a Eurolines amsterdami, stuttgarti és heidelbergi járatai révén, valamint a Molnár Busz által. Az Orangeways is próbálkozott Münchennel, de nem jött be.

A Flixbus most nappali járatot indít, mely útközben csak Linzben áll meg. A zöld buszok minden nap 11 órakor indulnak a Népligeti autóbusz állomásról, kivéve vasárnap, amikor 13 órakor. A jegyárak itt is 10 ezer forint körül alakulnak, de a Flixbus-tól megszokott rugalmas árazás miatt ettől fel-le eltérések lehetnek.

Tovább zöldül Európa, miután ma bejelentették, hogy a brit megabus.com gyakorlatilag kivonul a kontinentális Európa nemzetközi és távolsági buszpiacáról, járatait pedig a német Flixbus zöld buszai veszik át. A dolog csak elsőre furcsa, de jobban belegondolva teljesen érthető. Viszont az 1eurós jegyeknek lehet, hogy búcsút mondhatunk.

A Megabus márkanevet 2003-ban hozta létre Brian Souter, a 3 legnagyobb brit buszos szolgáltató-konglomerátum egyikének, a Stagecoach-nak a vezetője. Ahhoz képest, hogy a brit autóbuszközlekedés piacát már a 80-as években liberalizálták, igazi, tartós verenyhelyzetet csak a Megabus megjelenése hozott, mert az ős-szolgáltató National Express többi kihívója erőtlen volt. A Megabus azonban stílust teremtett az 1fontos (+50 penny foglalási díjas) jegyekkel, a korszerű internetes helyfoglalási rendszerével, és a rokonszenves duci kabalafigurájával.

 A Megabus hamarosan nemzetközi járatokat is indított, és ahogy sorra nyíltak meg az európai országok piacai, egyre több belföldi járatot közlekedtet. MIndemellett a Megabus márkanevet Amerikában is bevezették, és ott is kifejezetten sikeresen felvették a harcot az ottani ős-szolgáltató Greyhound-dal és társaival.

Megabus-os emeletes Van Hool bújik ki Brüsszelben a konkurens Flixbus-os és Eurolines-os kocsi között: ez a szín eltűnik a kontinensről.

A kontinentális Európa azonban úgy tűnik nem fekszik a brit cégeknek. A National Express nagyon hamar kivonult a frissen megnyitott német belföldi piacról, és most a Megabus is feladja. Valójában arról van szó, hogy csak a Megabus márkanevet vezetik ki a piacról, a Stagecoach ezentúl Flixbus színekben és partnerként üzemelteti a járatokat. Magyarán a 13 éves Megabus márkanevet, - mely azért elég jól cseng - lecserélik a 3 éves Flixbus márkanévre, ami ezek szerint még jobban cseng.

A Megabus viszonylag egyszerű vonalhálózatot örökít a Flixbusra, akik mivel a kontinens piacát alaposan ismerik, pontosabban fogják belőni a kapacitásokat és árakat ahhoz, hogy tele legyenek a járataik. Kicsit kapóra is jön a helyzet, mert a Megabus alapvetően a fő vonalakon, csak a legnagyobb városok között jár, így egy versenytárs eltűnik. A Flixbus nem csak a német, hanem az olasz és francia piacon is érdemben tudja növelni a részesedését, mely egybeesik a cég filozófiájával, miszerint zöldre szeretné festeni Európa térképét.

A Megabus részesedése a kontinentális európai piacon nem túl nagy, de mégiscsak számottevő ahhoz, hogy ez a fajta egyesülés hírértékű legyen. De a Flixbus közben minden héten több kisebb céget von be az értékesítési, illetve együttműködési rendszerébe, melyeket szinte észre se lehet venni egy ekkora piacon. Ide tartozik a VOLÁNBUSZ is, mely immár FLIXBUS égisz alatt közlekedteti Budapest és Bécs közötti járatait. Az ezen az útvonalon járó SCANIA HIGER-ek immár - a EUROLINES-os fehér gúnya helyett - zöld színben pompáznak, és a német elvárásoknak megfelelően már konnektorokat is szereltek beléjük. A VOLÁNBUSZ honlapja szerint július 7-től a zágrábi járatok is FLIXBUS-osodnak, ezért "a járatokra szóló jegyértékesítés a FLIXBUS rendszerében lehetséges csak"

A BLAGUSS már a tavasszal átállt a Eurolines-tól a FLIXBUS-hoz, ők hozták az első zöld buszokat a Népligetbe

Ha már Horvátország: a korábban beharangozott zágrábi és budapesti Flixbus irodából a budapesti még nem, de a zágrábi már működik, és nem is tétlenkednek: júniusban több tucat vonalat indított a Flixbus. Magyarországon átmenő, de meg nem álló, Ausztria-Románia viszonylatú járat is foglalható már.

A Flixbus üzleti modellje úgy tűnik ellenállhatatlan a kisebb buszüzemeltetők számára, olyan tömegével csatlakoznak a rendszerhez. Ez az utasoknak is jó, hiszen egy jól kezelhető felületen lassan Európa minden pontjára lehet kedvező árú jegyeket foglalni, és az utas biztos lehet benne, hogy magas színvonalú autóbusszal fog utazni.

Ugyanakkor a FLIXBUS ilyen ütemű terjeszkedése azt is jelenti, hogy a versenytársak lassacskán eltűnnek, és kialakul egy hegemónia, ami összességében a jegyárak emelkedéséhez vezethet, és a FLIXBUS később akár az erőfölényével is visszaélhet. A versenytársak közül tartósan várhatóan csak a vasúttársaságok által gründolt "hobbi" buszcégek maradnak meg, mint a Berlin Linien Bus, az OUIBUS, vagy a legújabb osztrák márka, a HELLÖ, de ezek is csak addig, amíg a vasúti területen nem történik meg a valódi piacnyitás.

Közben a nagyobb hagyományos buszos szolgáltatók is összevont szemöldökkel nézik a németek szárnyalását. Van aki egyenesen úgy fogalmaz, addig lesz ez a fajta felfutás, amíg a Flixbus mögött álló pénzügyi befektető meg nem unja, hogy elégetik a pénzét. Persze annak idején Michael O'Leary-t is sokan minimum sültbolondnak tartották, amikor a Ryanair új üzleti modelljét megalkotta, de aztán lám, neki lett igaza.

Már régóta terjedtek az iparági pletykák, de tegnaptól biztos: az ÖBB nemzetközi buszközlekedési brendet alapított, HELLÖ néven, és július középétől 11 útvonalon indítja el járatait, többnyire Bécsből. Sajnos Budapest felé egyelőre nem, de pl. Németország felé bizony ráindít nem csak a Flixbus-ra és a Eurolines-ra, de még saját vonataira is. Úgy tűnik, hogy a sógoroknál is kitört tehát a Fernbus láz.

Forrás: http://blog-oebb.at/backend/wp-content/uploads/2016/06/Bus_Aussenansicht_Screen_c_OEBB.pdf

Ausztria meglehetősen vasútorientált ország, legalábbis az elmúlt 150 évben az volt. Horribilis pénzeket költöttek a vasúti infrastruktúra fejlesztésébe, (mégpedig velünk ellentétben többnyire nem uniós, hanem saját forrásból), és szintén irdatlan mennyiségű adófizetői schillingeket tapsoltak el az államvasút működését támogatatva, üzemeltetési költségtérítésre. A belföldi távolsági autóbuszközlekedés pedig meglehetősen fejletlen, és ami létezik, az is többnyire az osztrák szövetségi vasúthoz (ÖBB-hez), illetve a Postbus-hoz tartozik, így az alágazatok közötti, az utasokért való versenyről nem nagyon beszélhettünk. Klasszikus városközi távolsági buszközlekedés lényegében csak két viszonylatban létezett, és ott se régóta: egyrészt a vasúttal hálózati okokból nehezen összeköthető Graz-Klagenfurt relációban, másrészt Klagenfurt és Velence között, de ehhez az olasz vasút mediterrán virtusa is kellett. Ezekben a viszonylatokban ÖBB felségjelzésű Intercitybus-ok közlekednek, mint pl. ez a Grácban elkapott 431-es Setra.

Az utóbbi években azonban a németországi piacnyitás szele elérte Ausztriát is, és sok év után végre engedélyt kapott az egyik legnagyobb buszos magáncég (a Dr. Richard) arra, hogy Grác és Bécs között menetrend szerinti belföldi autóbuszjáratokat indítson. A vonalon masszívan fut fel a forgalom, egyre sűrűbbek a járatok, és közben a vonal bekerült a Flixbus égisze alá is. Hasonló konstellációban pár napja beindult egy másik osztrák belföldi vonal is, a Salzburg-Graz, rögtön napi 5 járatpárral.

Ha már autóbuszos körképet adunk a sógorokról, akkor említésre méltó még a Westbus nevű formáció, mely szintén ausztriai központtal működtet belföldi forgalomba integrált nemzetközi járatokat. Nem véletlenül rímel a cég neve a Westbahn Gmbh-éra, a buszos cég erősen kötődik a Bécs és Salzburg között rohangáló magánvasúthoz is, de kooperál a Flixbus-szal is. Az osztrák távolsági buszos piac legnagyobb szereplőjét, a Blaguss-t pedig már bemutattuk a Budapest-Bécs vonalról szóló cikkeknél.

Nos, ebbe a lisztbe durrant bele az ÖBB. A bejelentés szerint HELLÖ márkanevet viselő, korszerű, akadálymentes Mercedes buszokkal fog közlekedni az új cég július közepétől Bécsből szinte az összes közeli nagyvárosba, Münchentől Zágrábig, Prágától Velencéig, sőt, Strassbourgtól Genováig, ráadásul az első hetekben 15 eurós bevezető áron. Budapestre azonban egyelőre nem indít buszokat az ÖBB-HELLÖ, pedig a hálózati térképüket elnézve ez nagyon adná magát. Ha azt nézzük, hogy ekkor szinte teljesen a saját Railjet vonataival kelne versenyre, akár érthető is a nem-lépés, na de a cég dinamikusan terjeszkedni akar, így előbb vagy utóbb Budapest sem maradhat ki a hálózatukból.

Az indulási idők pedig az alábbiak:

Forrás: http://blog-oebb.at/backend/wp-content/uploads/2016/06/Streckennetz_Screen-_c_OEBB.pdf

Lesz azonban berlini HELLÖ járat, mely az ígéretek szerint csatlakozik majd a Berlin Linien Bus Skandinávia felé vezető hálózatához. Hiába no, összenő, ami összetartozik: úgy tűnik az államvasutak buszos leányvállalatai szívesen ölelkeznek, ahogy a feltörekvő magánvasutak és magánbuszos cégek is szívesen hordanak rá egymásra, és működnek együtt - legalábbis egy darabig. Ez a folyamat olyan szinten kirajzolódik, hogy akár az is előfordulhat, hogy a hagyományos és fapados légitársaságok közötti kettősség mintájára Európa szerte ki fog alakulni a valódi magáncégek buszos kínálata, mely erősen piaci alapon működik, és emellett lesz egy másik szint, amely a kevésbé átláthatóan finanszírozott államvasutakon keresztül létezik majd.

Ennek a versenynek persze az utasok lesznek a nyertesei. Ahogy annak is, hogy az új cég láthatóan sokat költött a dizájnra, van már letölthető App-ja is, egyszóval meglehetősen komoly és trendi látszatot kelt. Külön piros pontot érdemel az akadálymentesség, mely szemlátomást buszba épített kerekesszék-emelővel lesz biztosított. A járatok Bécsből az új főpályaudvar (Hbf.) melletti központi buszállomást fogják használni, így Budapestről is könnyen elérhetőek.

Nagy bejelentést tett a legnagyobb német és lengyel távolsági buszcég: ahelyett, hogy megtámadnák egymást, a Polskibus és a Flixbus inkább együttműködik, és jegyeket értékesítenek egymás járataira. Elképzelhető lenne ugyanez a Ryanair és a Wizzair között?

431-es Setrák zöld-narancsban és pirosban (Forrás: Facebook/flixbus)

Már hónapok óta izzik a levegő Németország és Lengyelország határán. A Polskibus 2011 júniusában tört be a lengyel belföldi távolsági buszközlekedés piacára, a Flixbus 2013 februárjában tette ugyanezt Németországban. Mindkét cég erősen terjeszkedik és túllépte saját országa határát: már járnak a nagy piros Polskibuszok és a zöld Flixbuszok is Budapestre.

Polskibus Kelenföldön, a budapesti végállomásán.

A Polskibus eddig inkább a lengyel belföldi piacra koncentrált, és csak Berlinbe, Prágába, Brnoba, Bécsbe, Pozsonyba és Budapestre indított járatokat. Igaz a cégcsoport tulajdonosa, a Stagecoach csoport a Megabus márkanévvel jelen van egész Nyugat Európában, és keményen versenyez, többek között a Flixbusszal is. A Flixbus pedig – részben a MeinFernbusszal való egyesülése miatt – immár 13 országba juttatja el Európa egyik legizgalmasabb brendjét, de Lengyelország eddig szürke folt volt a Flixbus vonalhálózati térképén. Érett tehát az összecsapás a lengyel-német piacért, de ami történt, az még az iparági szereplőket is meglepte.

Május 10-én ugyanis bejelentették, hogy az egymással való esztelen verseny helyett inkább együttműködnek. Ennek jegyében a Polskibus indít a napi 2 Varsó-Berlin járata mellé egy újat is, és csatlakozik Berlinben a Flixbus Nyugat-Európa felé induló járataihoz. A Polskibus egyéb (pl. gdanszki) járatai is felkerülnek a Flixbus értékesítési rendszerébe, (és fordítva is), így egy helyen megválthatók a jegyek az átszállásos utazásokra. Ezáltal Lengyelországból a polskibus.com oldalon 5 vonalon 24 nyugati városba lehet gyorsan és olcsón jegyeket váltani (Zürich, Amszterdam, München, Hamburg, Hannover, Bonn, Dortmund, Essen, Magdeburg, Braunschweig, Wuppertal-Oberbarmen Bf, Leverkusen BF Mitte, Bielefeld, Bochum, Duisburg, Düsseldorf, Bréma, Oldenburg, Uplengen-Jubberde, Groningen, Friedrichshafen, Meersburg, Konstanz Himmelkron). Ezen túl Szczeczin is újra felkerül a Polskibus vonalhálózati térképére, mivel a Flixbus hozzávetőlegesen kétóránkénti berlini járataira a lengyelek is értékesítenek jegyeket..

Légiközlekedésből vett hasonlattal élve a minapi bejelentés olyan értékű, mintha a Ryanair és a Wizzair jelentené be, hogy ahelyett, hogy versenyeznének egymással, inkább felveszik egymás járatait az értékesítési rendszerükbe, és vonalhálózati térképükre. Ehhez nagyon hasonló eljárás egyébként a hagyományos légitársaságoknál évtizedek óta működik (code-share), azonban a fapadosoknál ilyenre eddig Európában nem láttunk példát, pedig épp a Ryanair és a Wizzair tulajdonosi hátterében több volt az átfedés, mint a Polskibus és a Flixbus között.

A Polskibus a Flixbus-szal való együttműködés mellett azt is bejelentette, hogy többezer 1 zlotyis jegyet tölt fel az értékesítési rendszerébe a nyári szezonra, illetve a Zak Express nevű autóbuszos céggel is hasonlóan működik együtt, mint a Flixbus-szal.

A Flixbus pedig nemrég azt jelentette meg, hogy év végéig már 20 országba fognak eljutni a zöld buszok, és a jelenlegi napi 46 ezerről 100 ezerre bővítik a városközi eljutási lehetőségek számát. Ebben bizonyára a cég segítségére tanácsaival lesz Martin Koehler, aki a Lufthansa felügyelőbizottságának is tagja. További változás, hogy a MeinFernbus nevet egyre inkább elhagyják a buszaikról, melyeknek a dizájnja is megújult, de továbbra is a zöld a domináns.

Forrás: https://www.flixbus.com/company/press-room/press-releases/new-holding-strong-board-and-one-european-brand

A Berlin Linien Bus 1947-ben jött létre, így európai szinten egyáltalán nem tekinthető "régi" busztársaságnak, de Németországban mindenképpen úttörőnek számít. A második világháború után, amikor Németország, és azon belül Berlin területe is feldarabolásra került, meg kellett teremteni a mindennapi közforgalmú közlekedési kapcsolatot az NSZK és az NDK-ba ékelődött Nyugat-Berlin között. A vasút és a légiközlekedés ugyan nagyjából jól működött az NDK területén és légterében, de a sem repülővel, sem vasúttal jól ki nem szolgálható városok felé a távolsági busz tűnt a legalkalmasabb megoldásnak.

Csakhogy a buszjáratok indítását még egy, a 30-as években hozott törvény erősen szabályozta (kvázi tiltotta), ezért ezen felül kellett valahogyan emelkedni. Így alakult ki a Berlin Linien Bus kezdetben 12 várost érintő útvonalhálózata, mely a hetvenes évek elejétől 45 éven át nem sokat változott, de most gigantikus fejlődés elé néz.

A Berlin Linien Bus nem csak a fenti a néhány német belföldi vonalat üzemeltette, hanem nemzetközi járatokat is, melyek többnyire – a Deutsche Touringhoz hasonlóan – a Eurolines brend alatt közlekedtek.

BLB hirdetés egy potsdami villamoson, 10 évvel a liberalizáció előttről. A mai jegyárakhoz képest az itt hirdetett tarifák horribilisnek számítanak.

2013-től nyílt meg teljesen a német belföldi autóbuszközlekedés piaca, és a BLB hirtelen versenytársak sokaságát kapta a nyakába. Ennek ellenére nem próbálkozott túl erősen azzal, hogy megőrizze piacvezető szerepét (ahogy azt az 1980-as években a National Express tette Angliában). Kicsit úgy álltak a dologhoz, mint maga a német vasút: az egész távolsági buszpiacot marginálisnak ítélték, nem láttak benne fejlődési potenciált, mert azt gondolták, hogy nem fognak megélni a lassú buszok a gyors vonatok mellett.

Nos, nem tévedhettek volna nagyobbat. A Berlin Linien Bus a távolsági buszközlekedés piacán mért közel 100%-os részesedése egyszámjegyűvé apadt az elmúlt 3-4 évben. Csak 2015-ben eszméltek fel, és kezdtek nagy terjeszkedésbe.

A BLB jelenleg a német vasúthoz tartozik, a Deutsche Bahn tehát a BLB-n keresztül van jelen a buszpiacon.  A buszliberalizációra válaszul a német vasúthoz tartozó korábbi buszbrendek (mint pl. a BEX, vagy az IC BUS), is bevonásra kerültek a Berlin Linien Bus márkanév alá, és így már összesen 150 busz közlekedik BLB színekben.

A járművek egyébként jellemzően nem saját buszok, hanem partnereké, kis- és középvállalkozásoké, akiket szintén érint a néhány hónappal ezelőtti arculatváltás: a 150-edik BLB jármű már így néz ki, és a további néhány száz is így fog:

A 2016-os évre további jelentős, akár négyszeres kínálat növekedést ígért a menedzsment, mely a rossznyelvek szerint jórészt azt a célt szolgálja, hogy csökkentse a többi busztársaság forgalmát és bevételét, ezáltal rontsa a gazdasági pozíciójukat. (Lásd még: miért nyitott éttermet a McDonalds épp az Oktogonon? - hogy a Burger Kinget és a Wendy's-t bosszantsa, utóbbit nagyon jól sikerült is)

A kakukkszerű terjeszkedés gondolata nem is annyira elvetemült, mint amilyennek elsőre látszik. A BLB a Deutsche Bahn leányvállalataként bátran tud akár fedezeti pont alatt is üzemelni, (ahogy mostanában mondják, "pénzégető üzemmódban"), mert még Németországban sincs olyan precíz könyvelő, aki átlátná, hogy a konszolidált eredménykimutatásokban milyen kreatív könyvelési eszközökkel különítik el a vasúti és buszos bevételeket, költségeket illetve kedvezményeket. Ugyanakkor a távolsági buszos cégektől elvett minden euró bevétel csökkenti azok terjeszkedési sebességét, ezáltal az anyavállalat, a DB piacait is - ideig óráig - védi.

Az egésznek persze az utasok a nyertesei. Vagy éppen a nők, akik Nőnapon ingyen utazhattak a BLB járatain - mert hogy még ez is belefér a terjeszkedési stratégiába.

Berlin Linien Bus értékesítési rendszerben futó busz Ferihegyen

Kevésbé ismert, de Magyarországon is jelen van a BLB, 3 pár meglehetősen furcsa járattal. 2015 nyarán indított az osztrák Gschwindl cég napi 3 pár autóbuszjáratot Budapest Liszt Ferenc repülőtérről Bécsbe, közben megállva a – nem kifejezetten útba eső – Nyugati pályaudvarnál, és ezek a járatok rögtön bekerültek a BLB értékesítési rendszerébe. Eleinte két busz pörgött a vonalon, egy fehér, mely akár meg is kaphatta volna az akkori BLB dizájnt (fehér alapon világoskék karikák), és egy bordó busz, az már nehezebben volt BLB-snek nézhető. A dolog nem igazán jött be, napjainkban inkább már mikrobuszok közlekednek a vonalon.

A külön meg nem jelölt képek forrása a Berlin Linien Bus facebook és weboldala. www.berlinbus.com, illetve https://www.berlinlinienbus.de/

A nagy nemzetközi buszos szolgáltatók a decemberi nagy dobások után mintha kicsit elpilledtek volna: az év első hónapjaiban nem igazán fejlesztették hálózatukat. Ez érthető is, mert a január és a február hagyományosan a legalacsonyabb forgalmú hónapok. Tavasszal azonban az európaiak útra kelnek, és erre láthatóan rákészültek: új járatok egész sora indul márciusban és áprilisban.

A Student Agency – ahogy ezt korábban is írtuk – felvette a kesztyűt a német óriásbébikkel: miután a MeinFernbus-FlixBus hazai pályán, Csehországban támadta meg, a Student Agency új menetrendet vezetett be a Bécs-Brno-Prága háromszögben, mely lényegesen rövidebb menetidejű járatokat is tartalmaz.

Számunkra azonban még örömtelibb, hogy beindult a hatodik Budapest-Pozsony-Brno-Prága buszjáratuk, így már mindkét irányban lesz éjszakai járat. Az új járatok Prágából 13 órakor, Budapestről pedig 23:15-kor indulnak.

https://bustickets.studentagency.eu/Timetable?1&id=2563272008

Szintén a Student Agencyt érintő érdekesség, hogy a hagyományos párizsi járatuk mellett belekóstolnak Dél-Franciaországba is: Prágából heti kétszer indítanak járatot Lyonba, kacifántos útvonalon: Prága-Stuttgart-Karlsruhe, majd itt átlibbennek Franciaországba, és megállnak Strassbourgban, majd vissza Németbe, Freiburg, majd tovább Svájcba, Bázel, és innen irány Dijon és Lyon. Schengeni vízummal utazók előnyben.

https://bustickets.studentagency.eu/Timetable?1&id=2659597001

Még mindig a nagy sárga cseh buszokat érintő hír, hogy úgy néz ki, hogy a Student Agency helyett egyre inkább a RegioJet márkanevet használják. A legújabb, Irizar8-as buszaikon már ez szerepel. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy néz ki napjainkban egy piaci alapú szolgáltató távolsági busza:

Ez, és további képek innen:

http://ekonomika.idnes.cz/linka-regiojet-praha-trutnov-djk-/eko-doprava.aspx?c=A160404_011520_eko-doprava_suj

A FlixBus már közben jól belakta Franciaországot, így most kicsit túl is lépnek rajta, beindul a Genf-Nizza-Cannes-Barcelona járatuk, de elindulnak Göteborgi és Stockholmi járataik is:

http://meinfernbus.de/unser-angebot/linien/bus-genua-barcelona.html

Másik, még nagyobb dobásuk, hogy felvették Londont a célállomásaik közé, mégpedig a Victoria Coach Station-t. Hogy ez mekkora fegyvertény, azt az tudja csak igazán értékelni, aki emlékszik, hogy annak idején, amikor a 80-as években Angliában liberalizálták a belföldi buszközlekedést, a dolog kishíján azon bukott meg, hogy a fő londoni buszállomásra, a Victoria Coach Station-re annak üzemeltetője, a National Express nem volt hajlandó beengedni a versenytársakat. Ezért azok mindenféle alternatív végállomásokat kerestek és találtak, és ettől lett eleinte kissé balkáni az angol buszközlekedés. Később a helyzetet úgy sikerült rendezni, hogy a Victoria Coach Station üzemeltetését átvette a Transport for London (a londoni BKK), és innentől már könnyebb lett a helyzet az új belépőknek, de bizonyos korlátozásokat így is figyelembe kell venni. Például azt, hogy a pályaudvar kialakítása miatt csak félóránként tudnak járatok indulni, de olyankor egyszerre az összes kocsiállásról: már amennyire a betonplaccon egymás mellett sorakozó buszok esetében lehet kocsiállásról beszélni. Ennek megfelelően Londonból Párizsba a zöld FlixBus-ok 9:30-kor és 13:30-kor indulnak, és kb 8 óra alatt érnek el Párizsba.

A Flixbus számunkra talán legkedvesebb újítása az, hogy immár magyarul is elérhető a honlapjuk:

https://www.flixbus.hu/

A VOLÁNBUSZ is meghirdette nyári menetrendjét, melyben van néhány érdekesség. Az egyik legfontosabb, hogy a Budapest-London járat immár Eperjes-Budapest-London lett, naponta közlekedik, és szlovák üzemeltető végzi. A járat igénybe vehető Budapest-Kassa, vagy éppen Miskolc-London utazásra is, mindkettő új buszkapcsolatot jelent. A járat megáll Frankfurtban és Kölnben is. Kissé bővül a járatok heti darabszáma Párizsba is, és elindulnak a szokásos nyári üdülőjáratok is.

http://www.eurolines.hu/hu/hirek/akciok-ajanlatok/hir/2546

A Berlin Linien Bus is erősen fejleszt, elsősorban Németországon belül. Aktuális újdonságuk azonban nem új járatok bejelentése, hanem az új dizájn alkalmazása a 150. buszukon. Ízlések és pofonok, hogy kinek mennyire tetszik, az eddigi dominánsan hófehér buszokat a kék mellett lilás-magentás tető díszíti. A színvilág kissé az OUIBUS-ra hajaz, úgy tűnik, hogy vasutas hátterű buszcégek szeretnek egymásra hasonlítani.

Legutóbb még csak azt írtuk, hogy Magyarországra jön a Flixbus, és nem csak járatokkal, hanem regionális irodát is nyit. Most már azt is látjuk, hogy nem ígérgettek a levegőbe: üdezöld buszok jelentek meg a Népligeti buszállomáson és a Budapest-Bécs vonalon. Igaz, egyelőre nem új járatok indultak, hanem csak színt váltottak a meglévőek – de ettől ez még érdekesebb!

Mint azt Aron_son sony872 blogja megírta, és a fenti mobilos képnél sokkal szebb fotókkal illusztrálta, Budapest és Bécs között a BLAGUSS immár FlixBus feliratú zöld buszokkal közlekedik, mégpedig napjaink egyik legnagyszerűbb buszával, a Setra 500-as szériával. Ráadásul a buszok magyar rendszámúak, és magyarok a sofőrök is. A BLAGUSS nem először vált dizájnt a vonalon, de ezúttal mintha többről lenne szó.

A Budapest-Bécs autóbuszvonal már a két világháború között is létezett, csak akkor még – autópálya hiányában – az 1-es főúton bóklásztak a buszok. A két főváros között a járatok zömét évtizedek óta a magyar VOLÁNBUSZ és az osztrák BLAGUSS közlekedteti, vagy saját járműveivel, vagy alvállalkozókon keresztül. Ami közös volt, hogy eddig mindketten a EUROLINES zászló alatt robogtak, a VOLÁNBUSZ és a BLAGUSS hagyományosan a legrégibb európai buszos ernyőszervezet magyar és osztrák partnerei. Legalábbis eddig így volt.

A Flixbus megjelenése a térségben új helyzetet teremtett. Úgy tűnik, hogy a Blaguss dobta 30 éves partnerségét a EUROLINES-szal, cserébe a fiatal német szerető öleléséért: a honlapján már semmi sem emlékeztet a Eurolines-os múltra. Aki a https://www.eurolines.wien/de/startseite/ oldalon Bécsből Budapestre keres jegyet, azt átirányítják a VOLÁNBUSZ (magyar nyelvű!) oldalára.

És ha jobban megnézzük a kínálatot, a VOLÁNBUSZ is mintha kezdene elcsábulni. Előfordulhat, hogy a legnagyobb magyar távolsági buszos társaság a kissé öregecskedő EUROLINES helyett esetleg a FlixBus partnereként keresse a boldogságát? Mindenesetre az már látszik, hogy a FlixBus értékesítési rendszerében már nem csak a BLAGUSS-os járatok szerepelnek (pár hete még így volt), hanem már VOLÁNBUSZ járatokra is lehet foglalni. Szemmel láthatóan még csak kicsi kontingens van megnyitva a németek felé, ezért a VOLÁNBUSZ bécsi járatai a FlixBusnál hamar „betelnek”, míg a BLAGUSS járatai – melyeket már nem is a BLAGUSS, hanem a FlixBus CEE járatként tüntetnek fel – még kedvező áron foglalhatóak. Főleg most, hogy március 22-ig félmillió jegyet ad 9 euróért a FlixBus. Ez nagyjából megfelel a VOLÁNBUSZ legakciósabb bécsi árainak.

Amennyiben a milliós európai nagyvárosok közötti hálózatát a FlixBus továbbra is ugyanolyan dinamikusan fejleszti, mint eddig, úgy elképzelhető, hogy Budapest és Bécs között hamarosan bővül a menetrend, és akár még az idén óránként fognak járni a zöld luxusbuszok.

Hogy ez hogyan érinti a konkurenciát? A BerlinLinienBus-Gschwindl együttműködésben közlekedő napi 3 járatpár esetében a szolgáltató már hozzáigazította a kapacitását az igényekhez, és mikrobuszokkal közlekedik a Liszt Ferenc reptér és Bécs között.

A legnagyobb németországi nemzetközi és távolsági autóbuszos szolgáltató, a MeinFernbus-FlixBus bejelentette, hogy erőteljesen keletre terjeszkedik, és megalapította a FlixBus CEE nevű leányvállalatát, melynek egyik székhelye Budapest lesz. A cég nevében a CEE a Central-Eastern Europe-t, a kissé anakronisztikusan csengő Közép-Kelet Európa rövidítését jelenti. A fő partner a buszok üzemeltetésében az osztrák Blaguss lesz, és nagyon dinamikus hálózatfejlesztés várható.

Bizonyára sokan örültek, amikor egy hete a Netflix bejelentette, hogy hazánkban is elérhető lesz. Na de legalább ekkora durranás egy másik Flix, a Flixbus megjelenése. Sorozatokat nézni is jó dolog, de olcsón és kényelmesen elbuszozni szép helyekre, az talán még jobb. A Flixbus pedig ezt fogja kínálni immár nálunk is, és még több szomszédos országban, ráadásul az egyik székhelye Budapesten lesz (a másik Zágrábban). 

Kép forrása: Blaguss Gruppe, illetve http://www.ots.at/presseaussendung/OTS_20160121_OTS0107/ein-gruenes-netz-von-bordeaux-bis-bukarest-flixbus-expandiert-in-cee-laender-bild

Na de mi is ez a Flixbus? A céget a németországi távolsági autóbuszközlekedés 2013-as deregulációja kapcsán alapította néhány szemtelenül fiatal müncheni srác, név szerint André Schwämmlein, Jochen Engert és Daniel Krauss. 2011-ben már érett a helyzet a piacnyitásra, de a német vasút akkori álláspontja az volt, hogy nem igazán lehet majd rentábilisan működtetni belföldi autóbuszjáratokat Németországban, mert a vasút sokkal gyorsabb és kényelmesebb, mint a buszközlekedés. Ez az attitűd adta a lelki kezdőlökést a 3 fiatalnak, hogy belevágjon a cégalapításba. A Flixbus színe a világoskék lett, némi narancsos beütéssel, valamennyi szerződött üzemeltetőtől azt várták el, hogy ilyenre fóliázza a buszait. A cég dinamikusan fejlődött, és a színterv kitartott egészen 2015 januárjáig, amikor is bejelentették, hogy egyesülnek a szintén startupnak számító, és ennek ellenére piacvezetővé vált MeinFernbus-szal, és ráadásul beáll mögéjük több nagy tőkeerős befektető is. Az egyesülés során a cég neve MeinFernbus-Flixbus lett, és a kék buszokat is elkezdték a MeinFernbus dizájnjára, zöldre festeni, narancsszínű dísznyilakkal.

A két cég bár egyesült, valamiféle kettősség továbbra is fennáll: a MeinFernbus inkább a német belföldi, a Flixbus többnyire a nemzetközi járatok brendje.

Napjainkra Európa egyik legnagyobb autóbuszos cége a MFB-FB, mintegy ezer busz felett diszponálnak. Ahogy a német belföldi piac egyre telítődött, úgy kezdtek el idejében nyitni a nemzetközi irányokba, és beszálltak más országok belföldi távolsági közlekedésébe is. Így már Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában is közlekedtetnek belföldi járatokat, és minden országban létrehoztak egy ezeket felügyelő helyi csapatot.

A kelet-európai terjeszkedéshez is most már megvan a cég, és a két székhely, kíváncsian várjuk, hogy milyen vonalakat nyitnak. A sajtóközleményük alapján a nagyvárosok közötti összeköttetésekre koncentrálnak, már februárban elindulnak a járatok Szlovákiából és Horvátországból, és még a tavasszal bekötik a hálózatukba Romániát, Bulgáriát és Bosznia-Hercegovinát. Már most 11 nyelven elérhető a honlapjuk és a telefonos applikációjuk, de a cél az, hogy minden érintett ország lakója anyanyelvén foglalhasson jegyeket.

A fő buszüzemeltető egyelőre úgy néz ki, hogy az osztrák Blaguss lesz, akinek már most is vannak járatai a térségben, például Bécs és Budapest között is napi több alkalommal, csakhogy eddig ezek a járatok a konkurens Eurolines védjegye alatt közlekedtek. A Flixbus ezekre a járatokra is értékesít jegyeket, de várhatóan dinamikus fejlődés fog indulni, egyes vonalakon akár napi 15 járatot is ígérnek. A céljuk az, hogy bezöldüljön Kelet-Európa is, vagy ahogy fogalmaznak: „egy zöld hálózat kialakítása Bordeaux-tól Bukarestig”.

Magyarán az a robbanásszerű fejlődés, amit tavaly Magyarország-Lengyelország viszonylatban tapasztalhattunk, meg fog történni a többi irányban is, és várhatóan napi több alkalommal emelt minőségű buszjárat köti majd össze Budapestet (és talán a Balatont is) a szomszédos nagyobb városokkal.

Ami 2015-ben történt a piaci alapú személyszállításban, az minden várakozásunkat felülmúlta: Németország mellett most már Francia- és Olaszország is Fernbus-lázban ég, Szlovákiában a magánvasút kiszorítja az államit, Lengyelország felől nagynevű üzemeltetők érkeztek meg Budapestre, és még csak most következik a magyar piacnyitás. 

A nemzetközi személyszállítás piaca – vasúton és közúton egyaránt - már több éve liberalizált az EU-n belül, és néhány országban a belföldi piacra is viszonylag szabad a belépés, de ennek ellenére sokáig nem történtek forradalmi változások. A szellem a palackból 2013-ban tört ki, amikor Németország liberalizálta a belföldi buszközlekedést is. Ez alapvetően 3 lelkes egyetemistának köszönhető, akik megunták, hogy a monopol helyzetben lévő német vasút (DB) horrorisztikusan drága, ezért "telebuszt" szerveztek diáktársaik utaztatására. Akkora siker lett, hogy ebből alakult ki a Deinbus nevű buszos cég.

De ahogy Amerikát sem Kolombuszról nevezték el, a német piacnyitás nagy nyertese sem a Deinbus lett, hanem a MeinFernbus és a Flixbus. Amikor ők 2015 elején egyesültek, az olyan horderejű hír volt, mintha az európai égbolt megnyitása után néhány évvel az easyJet és a Ryanair egyesült volna. Napjainkra a MeinFernbus-Flixbus kombó a német piac mintegy 80%-át uralja. Minden héten több új útvonalat jelentenek be, és már nem csak Németországban, hanem Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban is végeznek belföldi személyszállítást.

Legfrissebb nyilatkozataik szerint a német piac lassan kezd telítődni, és jön a keleti nyitás, mely várhatóan Magyarországot is érinti. A hazai üzemeltetőknek azonban nem kell rettegni tőlük, mert az MFB-FB cégcsoportnak egy darab busza sincs, többnyire helyi vállalkozókkal szerződnek az üzemeltetésre, a németek csak a elsősorban a brendet és az értékesítési felületet adják.

Na de visszatérve a fentebb említett két országra: Olaszországban már több éve elvben liberalizált a piac, mégsem indult be a nagy fejlődés. Idén azonban robbanásszerű bővülés történt, a tojáshéjat még a fenekükön hordó németek mellett megjelent a piacon a már serdülőkorú brit Megabus is, hétről-hétre bővül a hálózat, a verseny hatalmas, és kupacban állnak az 1 eurós jegyek a foglalási rendszerekben.

A németországi Fernbus-boom-ot látva a franciák sem akartak lemaradni, és végül idén nyártól Franciaországban is liberalizált lett a belföldi távolsági buszközlekedés piaca. Ezáltal – kissé eltérő rész-szabályozás szerint ugyan, de – minden nagy európai országban szabad a verseny a belföld távolsági szegmensben. Ennek eredményeként növekszik a járatsűrűség és a minőség, és csökkentek az árak, sokaknak vált elérhetővé a rendszeres utazás, immár nem csak a levegőben, hanem a szárazföldön is.

Mi a helyzet Közép-kelet-Európában? Csehország és Szlovákia nagyon élen jár a liberalizációban. A cseh Student Agency és szlovák leányvállalata, a RegioJet nagy népszerűségnek örvend, mert jelentős belföldi és nemzetközi hálózatot működtet, magas színvonalon és kedvező árakon. Mindkét országban a vasúti közlekedésben is van már verseny, melybe szintén beszállt a Student-RegioJet csoport, megmérkőzve Leo Express-szel, valamint a cseh és szlovák államvasutakkal, és bizony nyerésre áll.

Lengyelországban is van már piaci alapú vasúti közlekedés, de ennél még érdekesebb, hogy az egyik legnagyobb nemzetközi buszos cégcsoport, a Megabus tulajdonosához tartozó Polskibus is jelentős belföldi buszhálózatot üzemeltet, és ennek egyik nemzetközi nyúlványa immár Budapestig elér. De nem csak Lengyelországból, hanem a Baltikumból is járnak már üzemeltetők Budapestre, idén megjött a Lux Express is, melynek csak az ára fapados, a minőség tényleg luxusszintű. Ők ketten minden nap 4 új Budapest-Krakkó-Varsó járatot közlekedtetnek.

A változások szele megérintette a Eurolines magyar tagját, a Volánbuszt is, és versenyre kelt az utasokért, mely menetrendi fejlesztésekben és a jegyárak alkalmi, vagy rendszeres csökkenésében is megmutatkozik. Szükség is van a megmérettetésre, mert a hazai buszközlekedés is piacnyitás előtt áll: 2016 végén lejárnak a Volán társaságok (közlekedési központok) 8+4 éves közszolgáltatási szerződései, és újrapályáztatásra kerül nem csak a regionális és elővárosi, hanem a teljes távolsági hálózat is.

Tehát izgalmas új évnek nézünk elébe, és minden olvasónknak azt kívánjuk, hogy sikeres és boldog legyen.

Kép: facebook/megabus